A búza a világ legfontosabb gabonanövénye, a világ szántóterületének több mint 15%- án termesztik. “Verejték nélkül termett gabonának szára törékeny és kalásza léha” olvashatjuk Wass Albert versében. Teljes mértékben igaza van! Ugyan az őszi kalászosok termesztését nem sorolják a nagy szaktudást és figyelmet igénylő növények közé, mégis a mai intenzív fajták és hibridek megkívánják a maximális precizitást, odafigyelést és szakértelmet. Ismerjük el, az 5 t/ha terméseredmények ma már sem gazdaságilag sem szakmailag nem elfogadhatóak, többre vagyunk, többre kell, hogy képesek legyünk.

Gazdaságunk Hajdú-Bihar megyében Hajdúszoboszlón helyezkedik el, közel 100 ha-on gazdálkodunk, emellett bérmunka szolgáltatással foglalkozunk. Szerencsére gazdaságunk igen jó klimatikus és talajadottságokkal rendelkezik, humuszban gazdag, jó levegő és vízgazdálkodású mészlepedékes csernozjom a meghatározó talajtípus, aminek aranykorona értéke 30 körül mozog.

Az őszi kalászosok termesztésére évről évre nagyobb hangsúlyt fektetünk, ennek eredményeként az utóbbi két évben az összes termésmennyiség megduplázódott, pedig a területeink nagysága nem változott. Most a betakarítás befejeztével kijelenthetjük, idén is megérte a plusz odafigyelést. Őszi árpából 9 t/ha-t értünk el Laverda fajtával. Őszi búzából pedig két külföldi bőtermő fajtánk volt idén, az LG Kalahari ami 8,7 t/ha-os terméseredménnyel zárt malmi minőségben és KWS Sirtaki, ami takarmány minőségű ugyan, de a 9,6 t/ha-os termésátlagával felhívja magára a figyelmet. Mindkét fajta 10-10 hektáron került elvetésre egy táblában, azonos termesztéstechnológia mellett.

Szakirodalmak szerint a búza termését 30%-ban a fajta, 30%-ban az ökológiai adottságok (talaj, időjárás), 40%-ban pedig az agrotechnika határozza meg. Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de a maradék 70%-ot ami kell a sikerhez, azt igen. A siker első lépése a megfelelő fajtaválasztás. Bőtermő fajtát ugyanúgy, ahogy a hibrideket is, csak intenzíven érdemes termeszteni. Ha erre nincs kvalitásunk, anyagi hátterünk, időnk akkor jobban járunk egy kisebb igényű, jól bevált fajtával, ami egy kis tavaszi ammónium-nitráttal stabilan hozza az 5 t/ha termést. Ha azonban ettől többet szeretnénk, fel kell lapozni a tankönyveket, el kell olvasni a műtrágya és növényvédőszer gyártó cégek prospektusait, utána kell nézni, mit mikor, mennyit és miért adjunk a búzának.

Előveteményünk a megszokottól eltérően 2014-2015-ös tenyészévben kukorica volt, betakarítással egymenetben szárzúzás tötént, alapművelés szántás volt, amit tárcsázás és kombinátorozás követett. A búza ugyan nem igényli a mélyművelést kukorica után, a sok szármaradvány miatt indokoltnak láttuk a forgatásos alapművelés elvégzését. Általában gazdaságunkban napraforgót szokott követni az őszi kalászos, ekkor a talajművelést kétszeri tárcsázás jelenti. Az őszi műtrágyát 100 kg MAP műtrágya formájában juttattuk ki, aminek a hatóanyagtartalma 12% nitrogén és 52% foszfor. Itt jó megoldás lehet még a 15-15-15, 10- 20-10 vagy 8-24-24 NPK hatóanyagú műtrágyák használata is. Az őszi búza javasolható trágyaigénye, előveteménytől, fajtától és évjárattól függően, 60-150 kg/ha nitrogén, 50-100 kg/ha foszfor és 70-120 kg/ha kálium hatóanyag.

A foszfor és a kálium 100%-át érdemes ősszel kijuttatni. A foszfor a kezdeti fejlődéshez pótolhatatlan, segíti a gyökérképződést, a télállóságot, szerepe van a bokrosodásban és a kalászt hozó szárak számának kialakulásában, később a szemképződésben, szemtömeg javításában, minőségben. Egyetlen tápelem sem játszik olyan széles körű és sokféle szerepet az élő szervezetekben mint a foszfor, így fontos, hogy 2 mindenképp részese legyen az intenzív búza termesztés tápanyagellátásában. A fejlődés korai szakaszában előforduló foszforhiányt a későbbi foszforellátás már nem hozhatja helyre. A szárbaindulás kezdetéig a búza felveszi a foszfor 50% -át, virágzásig a további 40%-ot, amihez mindenképp szükséges az őszi kijuttatás, hiszen a foszfor (és a kálium) feltáródási ideje hosszú folyamat, hacsak nem vízoldható formáról van szó. A kálium fokozza a szénhidrát felhalmozódását, szárszilárdságot, betegség ellenállóságot, télállóságot és a stressztűrű képességet segíti. Valamint a kálium a növények vízfelhasználás hatékonyságát is javítja, ez azt jelenti, hogy egységnyi szervesanyag előállításához kevesebb vizet használ fel. Az őszi nitrogénadag a talaj fizikai tulajdonságaitól, az elővetemény betakarításának idejétől és a szármaradvány mennyiségétől is függ. Esetünkben a kukorica szármaradvány lebontásához, a pentozán-hatás (C-N arány) elkerüléséhez mindenképp indokolt volt a nitrogén kijuttatása, ami a búza bokrosodásához, tél előtti megfelelő állapot kialakulásához is hozzájárult. A megfelelő mennyiségre figyelni kell (összes kiadott nitrogén 10-20%-a), ugyanis a túl nagy őszi nitrogén adag csökkenti a télállóságot.

Első fejtrágyázásra március elején került sor, 200 kg Pétisó formájában. Ez a művelet kiemelten fontos, ugyanis ilyenkor (február-március eleje) a növény az ásványi nitrátot a talajból még nem képes felvenni, ezért termésmeghatározó a közvetlenül felvehető nitrát szerepe. Hatással van bokrosodásra (az őszi nitrogénnel együtt), ami a kalász számot alapvetőleg meghatározza, növeli az állománysűrűséget, a kalászonkénti szemszámot, a búza asszimilációs levélfelületét és segíti a kalászképződést. Ekkor javasolható a összes kiadni kívánt nitrogén 50-60%-át kijuttatni.

Második fejtrágyázás április elején szárbainduláskor történt, amikor szintén 200 kg Pétisó került kiszórásra. Rendkívül fontos a megosztott tavaszi nitrogén műtrágyázás, az egy részletben kiadott nagy mennyiségű nitrogén hatóanyagot a növény nem képes felvenni, és a talajban sem képes hosszú ideig raktározódni. Manapság egyre elterjedtebb a folyékony műtrágyák használata is, ezeknek főleg aszályos évben van nagy előnye, hiszen olyankor a szilárd műtrágya nem hasznosul kellőképpen. Ammónium-nitrát helyett ajánlatos a pétisó használata, ami nem csak a felvehetősége és környezetkímélő hatása miatt is sokkal előnyösebb, de kalciumot és magnéziumot is tartalmaz, amik szintén fontos mezoelemek.

Április közepén 2 nóduszos fejlettség előtt megkapta a búzánk az első gombaölő szeres kezelést (Falcon Pro), amit Wuxal Réz készítménnyel egészítettünk ki. A réznek fontos szerepe van a fotoszintézis javításában, a hozamok, nedves sikér tartalom növelésében, a fehérkalászúság megelőzésében.

A gyomirtással (Granstar Superstar) egymenetben, május elején 10 kg/ha Epso Top keserűsó és 10 l/ha rezes-cinkes nitrosol lombtrágya kiszórására is sor került. Virágzás legelején megtörtént a második gombaölő szeres kezelés (Prosaro), amivel egy tankkeverékben vetésfehérítő bogarak ellen inszekticidet és lombtrágyaként ugyancsak 10 kg/ha keserűsó és 10 l/ha nitrosol is került kijuttatásra.

A gombaölő szerek szükségességét úgy gondolom nem kell magyaráznom, a minimum kétszeri megelőző kezelés intenzív termesztésnél ma már elengedhetetlen. Ami a legfontosabb: megelőző kezelés, megfelelő időben, megfelelő szerrel. Első kezelés tavasszal, levélbetegségek ellen, legkésőbb, amikor az alsó leveleken megjelennek az első gombás tünetek. Ezt azonban a nem szakavatott és kevésbé gyakorlott gazda még akkor sem mindig veszi észre, ha rendszeresen nézi az állományát, így ajánlatos április első felében mindenképp elvégezni a kezelést. Második gombaölőszeres kezelés virágzás legelején. Ha lehetőségünk van rá zászlóslevél megjelenésekor is beiktathatunk egy kezelést, ekkor a 3. kezelésünket picit későbbre tolhatjuk (virágzás közepe).

Nézzük a lombtrágyákat. Tavasszal réz, amiről már volt szó, Nitrosol, ami 30% nitrogén hatóanyagú és tartalmaz cink és réz mikroelemeket is. Epso Top azaz keserűsó, vagyis magnézium és kén. Célunk az volt, hogy minél tovább zölden tartsuk a teljes 3 növényünket, különösen a zászlóslevelet. Minél tovább marad meg a növény klorofill tartalma, annál tovább tud asszimilálni, így pedig termésünk több lesz. Ehhez nagyban hozzájárul a nitrogén mellett a magnézium is, hiszen felvétele egészen az érésig folyamatos és mind a szárszilárdságra, mind a kalászok nagyságára, mind a szemek telítettségére nagyban kihat. Hatására az ezerszemtömeg, a szénhidrát és a fehérjetartalom nő, a minőségi mutatók jobbak lesznek, a fotoszintézis és a légzés javul. A kén a gabonafélék minőségi mutatóit javítja, valamint a klorofillképződésre is hat. Ha a vetésszerkezetben búzánk olajos növény után következik, különösen ajánlott a kénes kezelése, ugyanis az olajos növények nagyobb mértékben veszik fel és hasznosítják a ként, mint az egyéb növények.

Ha nem tudjuk a szalmát alomanyagként hasznosítani és később szervestrágya formájában visszavinni a területre, érdemes a szalmát leszecskázni és minél előbb tarlóhántást végezni. A jobb szárbontás és a talaj humusztartalmának szinten tartása végett talajbaktériumokat vagy nitrogén műtrágyát (kb. 15 kg nitrogén hatóanyag) is kiszórhatunk tarlóhántás előtt.

Mindezek után feltesszük a kérdést, hogy megérdemli-e mindezt a plusz figyelmet a búza? Higgyék el nem olyan drága szerek ezek ahogy gondoljuk. A MAP 12-52 NP, jóval olcsóbb mint mondjuk 8-24-24, a keserűsó és a nitrosol összekeverésével ugyanazt kapjuk kb. 1/5 áron mint egy jól promóciózott szer. Ha összeszámoljuk az alapműveléstől az értékesítésig kb. 240.000 Ft a termelési költségünk, ez lehet soknak hangzik ahhoz képest, hogy “csak” búza, de ha kiszámoljuk a 8,7 t/ha malmi árban vagy a 9,6 t/ha takarmány minőségben már határozottan mondhatjuk, megérte szakszerű termesztéstechnológiát alkalmazni.

Kovács Péter
agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök
Kovács Tanya - Hajdúszoboszló